1. Mi az UV sugárzás?

Mit jelent UV-A, UV-B és UV-C és mi köztük a különbség?

Az ultraviola sugárzást több csoportra osztották. Ezeknek, a csoportoknak különböző a biológiai hatása és a műszaki felhasználhatósága. A következő táblázat mutatja, hogy az elektromágneses spektrum melyik UV tartományba sorolható. A teljes UV tartomány 400-100 nm közé esik. Eközben a fénykvantumok energiája fordítottan arányos a hullámhosszal. (minél rövidebb a hullámhossz annál nagyobb a sugárzás energiája)

2. Előállítás – működés:

Két kutató (A. Downes & T. P. Blunt) már 1878-ban felfedezte az alapvető összefüggést UV sugárzás és a mikroorganizmusok fejlődése között. Azt akarták igazolni,hogy napsugárzás nélkül a mikroorganizmusok nem szaporodnak.

Sok idő eltelte után felfedezték, hogy a rövid hullámhosszú UV sugárzás az UV-C tartományban csíraölő hatású. A 60-as években a DNS dekódolásával és vizsgálatával lett ez teljesen érthető.

Az alacsony nyomású higanygőz sugárforrás kifejlesztésével lehetségessé vált a hatékony csírátlanító képességű UV-C sugárzás mesterséges előállítása

Az alacsony nyomású higanygőz sugárzók hatékony csírátlanítók. Ezek majdnem kizárólag a 254 nm-es ultraviola hullámhosszon sugároznak.

Egy UV sugárforrás működési módja:

Egy ívlámpában az elektromos áram két elektróda között fémgőzökön vagy ionizált gázon keresztül folyik. A katódról kilépő elektronok ütköznek a fém- vagy gázatomokkal és ezek elektronjait magasabb energiaszintre emelik. A gerjesztés után az elektronok spontán alaphelyzetükbe térnek vissza és az energiaszint különbséget sugárzás formájában bocsátják ki.

Alacsony nyomású sugárzók bekapcsolás után majdnem azonnal a teljes sugárzási teljesítményt adják le. Az alacsony gőznyomás miatt rögtön a kikapcsolás után újraindíthatók és nincs szükségük lehülési időre újragyújtás előtt.

Normál szobahőmérsékleten működnek. Alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékletek esetén más sugárforrást kell alkalmazni.

3. Csírátlanítás – rezisztencia – UV dózis.

UV elleni rezisztenciát nem lehet szerezni!

A baktériumoknak, vírusoknak, élesztő- és penészgombáknak nincs esélyük az ultraviolával szemben, mivel a tudomány ismeretei szerint nem válhatnak rezisztenssé. A legtöbb fertőző csíra ráadásul különösen érzékeny az UV sugárzásra. Fontos előnye a fizikai fertőtlenítésnek az, hogy akkor is hatékony, ha csírák rezisztenssé váltak a konvencionális fertőtlenítő szerekkel szemben (alkohol, antibiotikum).

A fizikai csírátlanítás minden mikroorganizmus esetében működik legyen az E. coli baktérium, fekáliacsíra, TBC, SARS, anthrax stb. A kiadós UV dózis tehát lényeges alap.

Az UV fertőtlenítés nem rendelkezik behatási kapacitással a csőhálózatban, azonban messze felülmúlja a vegyi fertőtlenítőszerek hatását a paraziták, baktériumok elpusztításában.

4. Az Uv fertőtlenítők felhasználási területei:

UV-fertőtlenítés (levegő víz és felületek)

- Ivóvíz: pl. sörfőzdék, italgyártók, háztartási ivóvíz csírátlanítás, panziók és szállodák, kommunális víz előkészítés
- Technológiai víz: hűtőkörök, technológiai vízkörök, mélykúti vízkivétel, halastavak algamentesítése
- Szennyvíz: víz csírátlanítás a derítőkben
- Levegő csírátlanítás: ( kórházakban, fertőzések csökkentésére szolgáló mérések a levegő által szállított fertőző baktériumok csökkentéséhez a lakott területeken)
- Töltés előtti csomagolóanyag csírátlanítás (pl. joghurtos poharak, fedőfóliák, gyógyszeripar)

5. Élettartam:

Egy UV-sugárzó élettartamát a fizikai élettartam és hasznos élettartam határozza meg amelyeket egymástól függetlenül kell figyelembe venni.

Fizikai élettartam: Általában a fizikai élettartam az elektródára a gáztöltetre és a sugárzó töréséra korlátozódik. Ez az élettartam a konvencionális alacsony nyomású sugárzók esetében kb. 20.000 üzemóra. Ekkor ér az elektróda mechanikus élettartama végéhez.

Hasznos élettartam: A hasznos élettartam ennél lényegesen kevesebb. Üzemeltetési körülményektől függően és napi egy bekapcsolással számolva 8000 – 10000 üzemóra.

A cél az, hogy a élettartam végén még mindig kielégítően nagy legyen az intenzitás, ami garantálja a biztos csírátlanítást. Mint józan és gazdaságos csereidő intervallum a 9000 üzemóra vált elfogadottá. Ez kb. egy éves folyamatos üzemnek felel meg.